Szeretek vásárolni. Ez is amolyan női genetika. Viszont órákig lófrálni utálok. De sajnos ez nálam kikerülhetetlen, mert amikor célirányosan indulok el, rohadt élet, hogy nem találok olyat, abban a kivitelben, ami nekem tetszik. Törvényszerű ez is. Múltkor is elindultam, és sikerült minden olyat megvenni, ami nem is volt a listámon...de legalább volt, ami tetszett. Bár, helyesbítenék, egy táskát sikerült magamévá tenni, és ez tervben is volt. Valami nagyobb térfogatú darabot szerettem volna, hát ez sikerült. Talán túlzottan is. Nem szabad ekkora méretűt venni magamnak, mert amíg van hely, pakolok. Amikor már enyhe gerincferdülésem van, és látványosan húzom a jobb lábam, azért el szoktam gondolkodni, hogy mi az Isten is van benne tulajdonképpen.. Olyan, mint Mary Poppins rohadt táskája. Belerakok egy vállról-indíthatót, 6 rekamiét és még mindig van benne hely. Legközelebb veszek majd egy gurulós kiskocsit. Azzal még harcolni is lehet adott helyzetben.

A másik kedvencem, amikor találok valami jó darabot, de mikor magamra öntöm, valami nem stimmel. Általában a szabással vannak gondok. Az egyik boltban láttam egy ruhát, amibe szerelmes lettem. Egybeszabott darab volt. Le is akasztottam a méretet, majdan konstatáltam, hogy már ott elakad az akcióm, hogy nem jön át a fejemen. Sebaj, gondoltam, nézzünk egy mérettel nagyobbat. Háhá! Jó gondolat..volt...ugyanis ezen sem tudtam áttuszkolni magam. És ekkor fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy ezt kikre tervezték? Gombostű fejűekre? A humor az, hogy nekem még az átlagnál is kicsit kisebb a kobakom, tehát vízfej probléma kizárva. Eléggé szomorú lettem mit ne mondjak.. Tisztában voltam vele, hogy a még eggyel nagyobb méret már csak hálóingnek lenne jó, de marha kíváncsi voltam, így felpróbáltam azt is. Ezt már fel tudtam magamra csavarni, de kellett hozzá 5-10 perc, arról nem is beszélve, hogy miközben tuszkoltam át a fejem a likon, az egész arcbőrömet lenyúzta. Azért érdekelne, hogy volt e olyan, aki ezt megvette... és most nem egy 5 éves gyerekről beszélek..

Mondjuk a "beleszerelmesedős" darabokkal általában megszívom,mert azokkal mindig van valami gond. Viszont, tapasztalatból mondhatom, hogy ennek az inverze működik. Nem egyszer próbáltam már olyan ruhát, amit mikor megláttam a fogason, elszörnyedtem, hogy mi is ez, de annyira hülyén nézett ki, hogy fel kellett próbáljam. Meglepetésemre pont ezek szoktak lenni azok a darabok, amiket felvéve marha jól mutatnak, és csak remélem, hogy más nem tudja meg ezt a remek rafinériát, így nem találkozok vele túl sokszor az utcán. Ja, hoppá...most már nem X-aktás titok..