Vekker kelt reggel.
Beleverek egyet. Kelnem kellene... de nem megy.. Testem ernyedten melegedne egy keveset....
...de egyre hevesebben kerreg e ketyere.
Kegyetlen egy szerkezet...
...felkelek...
Keverek egy fekete levet, melyet lenyelve, szellemem serkentem. Kerek seggemre meleg leplet tekerek, s lemegyek kertembe.

Elek kecske, kellemesen hever. Tervem: megetetem eledellel.
- Elek, eme helyre gyere, de sebesen! - kezdem kedvesen.
De tetves teste, nem megyeget semerre sem. Helyette, meredten szemez velem.
- Elek...ne mereszd lelketlen, fekete szemed.. Tekeregj testeddel, mellettem fekete szederrel tele helyre!
Nem egy engedelmes egyed.
Tehetetlen fejjel mekeg egyet.
Ez elmebeteg.
Heves testemmel megyek, s leverek egyet. Te retkes kecske! Nevedet ezerszer frecsegve rebegtem!
Elek egyetlen percet sem veszteget lelkemre. Nyelve, kellemesen lefetyel mellettem.
..elmegyek..
 

Fejnem kellene, mert belem erjesztett tejet enne.
De Etel henger keble, nem ereszt levet..remek..Etelke, lelkem legszebb, legeslegkedvesebb eleme, engedd nekem, kezem termelje tejedet!
Kedvenc tehenem kedvetlen, elrettent fejet ereszt.
Szemem perzsel.
Ez egy elcseszett mese?!
Nevelem ezeket, etetem, terelgetem, erre nekem tesznek fejeket?!
Verjen meg benneteket egy eretnek fertelmes, retkes, kelletlen szerve, mellyel nedvet ereszt! Ezt nektek!
Ezzel kezemet, kecsesen, keresztbe emelem.