Lajos egyedül ücsörög szobájában. Mint mindig. Csak a szürke házimacskája nyújtózkodik lomhán az ágy végében.
Tegnap ünnepnap volt. Levették végre a fogszabályzóját. Most már reklámba illő, tökéletes fogsorral vigyoroghat. Ha lenne kire. Bár, az anyja még szóba jöhet. Milyen jó, hogy most nincs itt, épp a szomszédban bartelkedik.
Unja az életét. Sivár és egyhangú. Már a G.I. Joe katonák magassági sorrendbe tétele sem villanyozza föl. És a trombita óra? Nem, az sem..
Lajos holnap lesz kerek, 30 éves. Régebben szerette a születésnapokat, de mostanság inkább viszolyog tőle. Ugyanazok a napirendi pontok, minden áldott évben, ezen a napon. Az anyja, hajszál pontosan 6.30-kor kelti, hogy Ő legyen az első, aki felköszönti. Még mindig nem jött rá, hogy nincs is más, aki megtegye.
Aztán meghúzogatja a fülét. Mindkettőt. Ez rém kellemetlen, tekintve, hogy a reggeli merevedésével, egy katonai sátrat lehetne állítani.
Aztán elkezd sertepertélni. Elkészíti kedvenc ételét, tökfőzelék fasírttal. No és az eperkrémes tortát. Lajos szereti az eperkrémet, de a tavalyi évben allergiás lett rá. Sebaj. Az Ő arcának, már úgyis mindegy. Lassan úgy néz ki a képe, mint Mordor földje. Néha megpróbálja kinyomni az undok, feszülő pattanásokat, de ettől csak még rosszabb lesz. Inkább hagyja.
Aztán jön a meglepetésbuli, ami tulajdonképp' még egy kis jóindulattal sem nevezhető meglepetésnek, tekintve, hogy Lajos állítja össze a listát. A meghívottak közt szerepel a szomszéd Ili néni, aki mindig magával hozza féltett aranyhalát, Elizabeth királynőt, mert nem akarja egyedül hagyni, fél, hogy depressziós lesz. Aztán ott van még a szintén szomszéd Amálka, aki az ajándék bon-bont mindig visszakéri, mondván, legyen mit hozni jövőre is. És végül ott van Feri bácsi, a 16/A-ból, aki egy kiöregedett veterán, és aki még mindig azt hiszi, hogy a II. világháború idejét éljük. 5 percenként kirohan, hogy újratöltsön. Ráadásul, húgyszaga is van. Egyedül unokatestvérének örülne. De Ő sosem jön el. Mondjuk megérti. Lajos se menne el a saját bulijára. Egy jó dolog van az egészben, hogy az öregek nem bírják sokáig a hepajkodást, és pár óra elteltével távoznak.
De talán mégis van valami, egyetlen dolog, ami örömet okoz neki. A csipkeverés. Nem túl férfias elfoglaltság, ezért még az anyja előtt is titokban tartja. Csak kedvenc plüss tigrisével, Mr. Leoval osztja meg ezt a bennfentes információt.
És azok a fránya nők... sosem volt még dolga velük. Bár egyszer, a sarki szupermarketben, megkérte egy fiatal lány, hogy segítsen neki levenni a konzervet a polcról. Igaz, hogy leverte az egész sort, de levette. Létra nélkül is elérni. Lajos, egész pontosan, 1.97 centi. A lába is egyenesen arányos testhosszával. A háta mögött, csak Big Foot-nak hívják. Ő ezt nem tudja.
Lajos szomorú, és magányos.
Benyúl az ágya alá, és előveszi a Huncut-Csitrik 87'es kiadását, melynek lapjai megsárgulva, gyűrötten ropognak az ujjai alatt...
