- Janikám! Ugye moderálsz ám rendesen, baszod? Csak mert, mint az köztudott, nekem is sok segget kellett nyalnom, hogy oda kerüljek, ahol most vagyok. Szóval nem szeretném, ha miattad lenne gebasz, ugye megérted. Nem mellesleg, ha már érintettük a témát, az én seggemet is nyalhatnád jobban.
- Nyugi főnök, gond egy szál se, irtom a népet rendesen! Már 2-3 embert könyörtelenül megakasztottam a szűrőn.
- Helyes Janikám! De a miheztartás végett, aki „kurvaanyázik”, az végül is maradhat, mindenhova kell egy mocskos elmebeteg, ha nem másért, hát annak okáért, hogy forralja az olvasók atmoszférájának vékony hártyarétegét. Viszont aki értelmes ellenvéleményével leszólja az alkotásokat, és/vagy a kiváló tehetségű publicistáinkat, annak kuka! Ilyen lázadásnak, itt helye nincs! Aki meg nem tanul belőle, azt kitiltani a picsába. Értve vagyok Janikám? Vagy csak nézel azokkal a senyves, beteg szemeiddel?
- Persze főnök, értettem. Minden negatív kritika, egyenlő szűrő. Igenis!
- Jólvan Janikám, nem vagy te olyan hülye gyerek, na. Ha így folytatod, akkor meglehet, felvesznek a kézbesítő osztályra. Ott is szelektálni kell való igaz, de azért az mégiscsak egy felelősségteljesebb munka! Sőt! Ha ott is keményen dolgozol, talán írhatsz egy "tesztek-nektek" cikket mondjuk az alsógatyákról. Hiszen nem mindegy, mibe pálik a golyód napi 8 órában, nem igaz? Majd becsatolsz pár képet is, ahogyan ott állsz  a sejtelmesen megvilágított öltözőfülkében, deréktől lefele II. pozícióban, térdig húzott nejlonzokniban. Esetleg keresel egy 190 centiméteres, 90 kilogrammos Adonisz modellt, akinek akkor farka van, mint a Lipicai lónak.
- Főnök.. izé.. szerinted van rá esélyem?
- Nyajjá' fiam, nyajjá', pörögjön a nyelved, mint a vattacukorgép, aztán meglátjuk. De légy résen, mert lektorállak. És ha olyan komment marad bent, ami csípi a szemem, lefokozlak a picsába. Ide ideg kell, és rideg szív. Teljes elvonatkoztatás, totális hűség a kéz felé, mely etet.
És tanuld meg Janikám.. nem számít, ha igazuk van az olvasóknak; az sem számít, ha erekcióm lesz, annyira röhögök az egészségesen pikírt megjegyzéseken.
Nem-szá-mít.
Az intelligens, kulturált, választékosan megfogalmazott, frappáns hozzászólásokat pedig még csírájában kell elfojtani. Ezek a Gonosz pennájából íródtak. Hovatovább, elég hülyén néz ki, hogy a beszólás jobb, mint maga a cikk.  Kit érdekel, hogy a megírt poszt egy semmitmondó, gőzölgő szarkupac? Anyám különbet írt a gimnáziumi „Élet a folyosókon” c. iskolaújságba.
Bár mentségemre legyen, én mondtam Ernőnek, a nagyfőnöknek tudod, hogy kicsit vicces ez az innováció, mert kirúgott tehetségtelen embereket, és felvette helyettük a klónjaikat. Ki érti ezt? Na mindegy fiam, nem is hallottál semmit.
A dolog kvintesszenciája, hogy nincs helye kritikának, érted? Le a felkelőkkel! Muszáj megtennünk magunkért. Holló hollónak nem vájja ki a szemit, nem igaz?
Nem mellesleg, nekem is nyalnom kell egy nagyobb valagat, szóval a mérkőzés kimenetele, adott.
Na, menjél vissza dolgozni de kurva gyorsan.